Én most is azt mondom, mint a korábbi bejegyzésembe, hogy ha valaki egy olyan hihetetlen tehetséggel van megáldva, hogy verset tud írni, annak minden elismerésem. Lehet néha úgy tűnik, nagyon elfogult vagyok a barátommal, akkor ám legyen. Pedig ez nem így van. Pusztán csak arról van szó, hogy ha egy Csillag születikbe vagy egy Megasztárba az utca embere a hangjával válik ismertté, akkor mit is várhatunk a világtól. Senki nem figyel fel egy költőre akinek sorai (mégha spontán jönnek is) említésre méltóak. Annyi és annyi tehetség van a világba, de mivel a média ebből bevételt nem tud kovácsolni, így a kutyát se érdekli. Senkit nem érdekel, ha egy 70 éves bácsi, a hegyek építményeit vagy épületeit fából elkészíti. Senkit nem érdekel, amikor fiatalok vakmerő kerékpárosok tudásukkal szórakoztatják magunkat és kevés csodálóikat. Senkit nem érdekel, amikor egy kamasz verset ír. Hol itt az iagzság? Persze ebbe nincs pénz. A médiának nincs. Na de nem is felháborodásomat akartam kifejezni, hanem egy újjabb verset akarok publikálni a nagyérdeműnek. A vers nekem szólt, arról, hogy mit is jelentünk valójában a másiknak. Lássuk, spontán költőnk mit is mondd erről.

(cím nélkül.....)

Eszembe juthatna kegyedről is,

Csak a mi kapcsolatunk

Régen sem romantikával indult

Régen sem szerelemmel.

De amit kaptunk helyette örök,

Feledhetetlen barátság.

Mely többet jelent nekem,

Melyről versem ritkán szól úgy érzem.

De bár nem ismertem meg olyannak kinek hiányozna,

Mégis néha jól esik egy kis szeretet,

Melyet versem sugározhat,

Törődés, gyöngédség

Nőiesség , verselés.

Mert bárki érezze úgy nem értheti lelkét költőnek,

Ki ismeri mégsem tagadhatja lelkét ismerősének.

És így lesz költőből barát,

Így lesz a nőből barát.

Bár kedvesen indult és viccesen,

Mégis elutasított kedvesem,

Én ezt elfogadtam és megértettem,

Azóta is megtartom tiszteletben.

Barát lett a hölgy nekem,

Kinek szava azóta is fontos nekem.

És ne legyek elfogult?! Nem vagyok. Ennyi jár neki.

Meglepetéseket olvastam az egyik internetes hírportálon, hogy milyen újdonságoknak nézünk elébe. Legnagyobb meglepetésem tapasztaltam, hogy a "gyengébbik nem" is képviseltetné magát. Egy 17 éves fiatal brit hölgy személyébe. The Times című napilap arról számolt be, hogy ennek a fiatal teremtésnek a legnagyobb vágya, hogy forma 1-ben (a férfias sporban) megmérettese magát. Ki hinné, hogy 8 éves kora óta gokartozik és olyan elismert ember figyelt fel rá mint Manor Competition aki két világbajnok útját is egyengette (Lewis Hamilton és Kimi Räikkönen). És ha ez nem lenne ahhoz elég, hogy elismerük tehetségét, akkor illik arról is beszámolni, hogy 2009 minden idők legfiatalabb versenyzőjeként mutatkozott be a Forma Renault sorozatba. 

Bár a britek részeről nem ez az első kezdeményezés, hogy női pilótát állítsanak a F1 rajtrácsára. Divina Galica személyében, aki az 1970-es évek végén három F1-es nagydíjra is benevezett, ám magára a versenyre egyszer sem tudta magát kvalifikálni. Magabiztossága lehengerelte a Forma 1 "kizárólagos tulajdonosát" Bernie Ecclestone-t is.

Néhány idézet Alice Powell-től:

"Én is pontosan ugyanolyan emberi teremtmény vagyok, mint a fiúk - nekem is van két kezem és két lábam, és nem látok rá semmi okot, hogy miért ne győzhetném le őket". - És mennyire igaza van. -

"Ha egy női versenyző is lenne, aki jól teljesít a versenyeken, akkor több nő követné nyomon a sportág történéseit."

"El kell ismernem, hogy az édesanyám nagyon aggódik értem. Egyszer már borultam is, de szerintem az is teljesen rendben volt. Ha autóversenyzőként félsz a bukásoktól, akkor határozottan pályatévesztő vagy, mert itt néha mindenki összetöri az autóját."

Ezek a nyilatkozatok után nem hiába van, hogy a toppilótákat megszégyenítő érdeklődés veszi körül.

Érdekes tapasztalatokkal lettem gazdagabb mostanába. Mivel egyedül vagyok így arra gondoltam, hogy próbálok ismerkedni ezeken a helyeken. Vannak ugyanis ismerőseim akik a neten találták meg a párjukat. És mindenki boldog. Sőt nagyon is. Na szóval voltak persze rengeteg negatív tapasztalat. Volt olyan aki első perctől kezdve olyan dolgokat akart amit egy normális ember soha nem kérne. Hogy mi volt ez, azt mindenki fantáziájára bízom. Volt olyan is persze aki normális volt és csak az első találkozás után fújt visszavonulót. Ez legalább egy tanulság volt. És persze most jön az érdekesség. Egy olyan helyen vagyok regisztrálva amire csak tényleg unalomból tettem fel magam. Kitöltöttem az adatlapot, írtam magamról néhány sort és nagy figyelmet nem is szenteltem neki. Majd egyik este csak úgy eszembe jutott, hogy fel kéne már nézni rám. Nem vártam sok mindent. DE és itt kezdődik a történet valójába. Kaptam egy pár soros emailt. Gondoltam nincs veszteni valóm válaszolok rá. Hiszen egy levélbe nem halok bele, maximun nem kapok választ. Majd másnap kiváncsiságból fellestem, hogy van e valami. És volt. Aztán elkezdtünk levelezgetni. Majd megkért, hogy nem e lehetne arról szó, hogy áttegyük a kommunikációt a privát emailünkre. "Jól van",  gondoltam. Azóta persze sokat megtudtunk a másikról. Érdekes és szimpatikus ember. Nem akarok elhamarkodott kötvetkeztetést levonni, de majd meglátjuk, hogy mi lesz!

Amióta erre az oldalra felregisztráltam "unalomból", csak most szántam el magam, hogy szétnézzek rajta. Elkezdet tüzetesen átnézni a lap adta lehetőségeket. Sok meglepetés ragadta meg a figyelmemet. A honapon számos sikersztori van publikálva. Ezek a történetek olyan emberekről, lányokró és fiúkról, hölgyekről és urakról szól (korhatár nélkül) akik itt találták meg a boldogságot. Van aki élete első nagy szerelmére talált rá, és van persze olyan is aki újra átélhette a bolodgság gyönyörű érzéseit. Persze egy pillanatra én is eljátszottam a gondolattal. Lehet, hogy számomra is tartogat valakit ez a lehetőség. Nem kergetem a sorsot és nem akarok mindenáron találni valakit, de egy biztos ha nem adom meg a lehetőséget soha nem tudom meg. 

Tanulság: ne itélj elhamarkodottan olyanról amit ki se próbáltál. Lehet hogy életed legnagyobb lehetősége mellett mész el. De ha megadod a sanszot az életnek akár téged is eltalálhat "Ámor nyila".

U.i.: A kép pedig a kedvenc filmemből való: "Ha eljön Joe Black"

Mint már említettem sok változáson ment keresztül az életem. Kiszálltam egy kapcsolatból. Amit az első időben nagyon nehezen éltem meg, most eljutottam arra a pontra, hogy sokkal jobb és felszabadultabb az életem mint ezelőtt. Ha valaki egy ilyenen átmegy az tudja, hogy nincs semmi csak az idő ami begyógyitja a sebeket. Bár én elmondhatom, hogy vannak olyan barátaim az életembe akik a legmesszebb menőkig mellettem voltak. Ezúton köszönöm nekik. De egy kicsit elkalandoztam attól amiről valójában is írni akartam.

Van egy barátom és aki már olvasta a blogomat annak ismerős lesz a neve ő: MISTERBIG. Fiatal kora ellenére egy igen bölcs és céltudatos ember. Van egy olyan adottsága amivel kevesen rendelkeznek, és ez a versírás. Ő nem az az ember aki leül a papír elé és ott görcsöl, hogy mit is irjon. Ha elkapja az ihlet akkor csak ontja magából a szebbnél szebb gondolatok. Megtisztelve érzem magam, hogy tegnap én is kaphattam egy csodálatos költeményt tőle. Csak spontán jött belőle msn-en. Megengedte, hogy megoszthassam veletek. Előszóként csak annyit, hogy ez a vers tökéletesen tükrőzi az életemet. Íme a vers:

Cseppnyi sziget

Ha vigyázol rám ... nem veszek el
 ... és később egy ilyen férfi bárhol partnered lehet
Jó szeretőként,
Jó barátként.
És mindig melletted ha szomorú ha vidám vagy ha csak úgy vagy.
Ne ess abba a hibába hogy elvesztesz,
Kérlek hogy ne.
És igérem sok versben lesz még részed,
És az elejtett köny mind örömtől hullik majd,
Ékesíti emlékeid zavaros tengerét ...
Melyben boldogság mint nyugalom szigete nyújtja menedéket,
Mely könycseppből van és öröm épített meg.
Neked édesem,
Csak neked írtam eme sorokat serényen,
Hogy elmosolyodj és megérezd,
Mit rejt a női szív ha érez.
És milyen ha amit férfi nyújt,
Nem vezet szívvérzéshez,
Milyen ha férfi szív segít észrevenni,
Mind azt a megannyi értéket,
Mely világon a boldogság szült meg.
És egy nő csalódások miatt fedhetett,
Milyen újra felemelkedni a ködből,
Minden fölé, lenézi a felhőkből.
Meglátni azt a helyet amit csalódások fedtek.
S leszállni oda hol csak a jó létezhet,
Hol emberi szív nem vérezhet.

Én nem tudom ki hogy van vele, de nekem nem csak azért tetszett mert nekem írta, hanem azért mert csodálatos. Egy ilyen kapni sokkal többet jelent mint egy kézzel fogható haszontalan ajándék. Ő azon kevés ember közé tartozik akinek adok a szavára és örömmel tölt el, hogy barátomnak tudhatom. Hiszem a Valentin nap nem csak a szerelmeseké hanem a szereteté is.

Zárszóként csak annyit, hogy lesz még vers tőle.

Ezúton szertném megragadni az alkalmat, hogy elnézést kérjek a maroknyi olvasóimtól hogy tavaly óta egy sort se írtam. Sok minden változott meg az életembe. Nem volt se ihletem, se ídőm arra, hogy írjak. Most a változások hatására sokkal több időm lesz arra, hogy kifejtsem véleményimet vagy irjak egy egy újdonságról. Igyekszem újra kiszolgálni mindenkit aki talált magának témát vagy érdekességet itt.

Fog néhány új témával bővülni a blog. Ezeket majd idővel úgy is észreveszitek. Azt meg tudom ígérni, hogy újra lesz forma 1, napi tapasztalat vagy gondolatok.